1991-ben született Budapesten. Az ének-zene tagozatos gimnázium, illetve zeneiskola elvégzése utána a Pesti Broadway Stúdió növendékeként Színész II. szakképesítést szerzett. A Budapesti Operett Színházban több előadásban is játszott (Tavaszébredés, A kaukázusi Krétakör, G. Presgurvic: Rómeó és Júlia, Pintér Béla: Parasztopera, Miss Saigon, Doktor Úr, Szép Nyári Nap)
2008-ban a Veszprémi Nemzetközi Énekversenyen 1. helyezést ért el és a különdíjat is elhozta.
2011-ben a Lévay Szilveszter Nemzetközi Musical Énekverseny Férfiszóló kategóriájának 1. helyezettje lett.
2016-ban ének-zene alapszakos szakember diplomát szerzett az Eszterházy Károly Főiskolán.
Zeneszerzéssel és dalszöveg írással is foglalkozik valamint korrepetitori feladatokat is ellát.
2013 júniusa óta a Harlekin Bábszínház tagja. 2013/2014-es évadban elnyerte az „Évad Színésze” díjat.
Mi a legjobb dolog Egerben?
Végigsétálni az Eger patak mellett, a Dobó téren át, a sétálóg, beülni egy étterembe, meginni egy hűsítő italt, és végül a Szépasszony völgyben dicsekedni a családunknak, messziről jött barátoknak, hogy mi itt élhetünk és Eger városát otthonunknak hívhatjuk.
Miért szeretsz a Harlekinben lenni?
Itt találtam rá a boldogságra, sok barátra és itt kezdtek felszínre törni belőlem olyan rejtett, belső tartalékaim, amik egyre érettebbé és tudásra szomjazóvá kezdtek formálni. Ez tetszik:)
Mit tud a bábszínház, amit az élő színház nem?
A bábszínház mágia.
Olyan emberek formálják és alkotnak benne, akik el tudják engedni önző, egocentrikus énüket, annak érdekében, hogy valami nagyobbat, izgalmasabbat, mondhatni ember felettit hozzanak létre. A bábszínész, alapvetően élettelen tárgyakat puszta érintésével és hangjával kiemel a valóság talajáról és új jelentést ad annak, akár csak pár mozdulattal. Gondolhatnánk, hogy a bábszínház egy alternatív megközelítési formája az élő színháznak, azonban szerintem annál sokkal több. Ősi, mivel a rítusokhoz is már maszkokat, a bábszínház egy formáját használták, mégis modern, hiszen folyton fejlődik és egyre több lesz. Technikai korlátai gyakorlatilag nincsenek.
A bábszínháznak csak a képzelet szabhat határt, míg az élő színház mindig is a földhöz lesz közelebb.
Ki az a mesehős, akihez hasonlítani szeretnél?
Törpapa.
Egy erdő közepén lakik, kis helyen, a természet lágy ölén. Bölcs, nyugodt, mindig higgadt és a többi törp mind elismeri. Szerintem két fajta ember létezik. Az aki Törpapa akar lenni és az aki még nem tud róla.
Mi lehettél előző életedben?
Teknős, Buddha vagy SzuperMalac.
Teknős: Nehezen tudnak megbántani, nem érdekelnek a rosszakarók... még maradt rajtam egy kis teknős páncél.
Buddha: Nyugodt vagyok, derülátó és hiszek az emberi jóságban, akár egy Buddha szobor.
SzuperMalac: Gyerekkorom óta egy pattanásos, macifüles, Superman köpenyes malacot rajzolok mindenhova. Lehet ez egy előző életem maradványa...